Egy új kutatás során megvizsgálták, hogyan befolyásolta a Balaton Sound alatt megugró kábítószer-fogyasztás a tó élővilágának állapotát, az eredmények pedig egészen döbbenetesek.
A Quibit által szemlézett, összesen nyolc magyar szerző részvételével készült tudományos munka 2021 januárjában jelent meg az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban, angol nyelven.
A magyar kutatók 2017 és 2019 között vizsgálták a Balaton vizét Zamárdinál, a Balaton Sound területén, a tóparthoz viszonylag közel (35 méterre) elhelyezett három mérési ponton, illetve két távolabbi (6–8 kilométerre elhelyezett) kontrollponton. A méréseket több különböző időpontban végezték el: a fesztivál előtt 3 hónappal (áprilisban) és egy héttel (júniusban), valamint a Sound után egy nappal (júliusban), egy hónappal (augusztusban) és 4 hónappal (novemberben).
A vízmintákban összesen 10 tiltott kábítószer nyomát mutatták ki, és szinte mindegyik kizárólag a fesztivál utáni napokon volt jelen a vízben, tehát valószínűsíthető az összefüggés a rendezvény és a droghasználat között. Legmagasabb koncentrációban a kokaint, a ketamint, illetve az ecstasy fő hatóanyagát, a 3,4-metiléndioxi-N-metamfetamint (MDMA) mutatták ki. A kutatók megállapították, hogy a szerek többsége a vízben is
„megőrizte farmakológiai hatását, ami potenciálisan káros hatással lehet az élővilágra”.
Ezt okozza a drogok átmeneti jelenléte a vízi élővilágban
– Az amfetamin a szivárványos pisztrángnak (Oncorhynchus mykiss) és a nagy vízibolhának (Daphnia magna) is mérgező lehet, de az algák klorofilltartalmát is befolyásolhatja.
– A kokain és metabolitjai károsítják a vándorkagyló (Dreissena polymorpha)DNS-ét, megváltoztatják a zebrahal (Danio rerio) viselkedési mintázatát, és roncsolják az európai angolna vázitomzatát– utóbbi már 20 nanogramm/liter koncentrációnál előfordulhat, miközben a Balaton Sound után egy nappal 270 ng/l közeli értéket is mértek.
– A metamfetamin pedig jelentősen gyengíti a hosszú távú memória kialakulását a nagy mocsáricsigában (Lymnaea stagnalis).